Március van, nemsokára beíratás. Újra több ezer büszke kis 6-7 éves készül suliba.
Anya, apa is büszke – van is mire, minden kisgyerek okos, nyitott, és nagyon szeretne iskolás lenni. Persze fogalmuk sincs, mi vár rájuk, de izgalommal és legfőképp nagyon kíváncsian várják a következő tanévet.
Megtanulnak majd írni, számolni … Sokan már úgy mennek iskolába, hogy nagyon jól ismerik a számokat és legalább a saját nevüket, a tesókat meg az anya-apa-nagyi betűket nyomtatottan írják.
Igen, ők már ilyenek, sietnek, gyorsak, szellemileg fürgék. Valahogy mégis az van, hogy 2-3 hónap alatt aztán nagyon elfáradnak. Sok sikerélmény mellett kezdenek néha kudarcot is érezni. Sok a tananyag.
Úgy tűnik, valami fura kettősség érezhető. A tananyagot/tantervet összeállítók gondolnak valamit a gyerekekről, de hogy ez mennyire találkozik a valósággal, azt nehéz megmondani. Tény, hogy az iskolában nagyon sok a teher mindkét oldalon. Pedagógusi oldalról meg van az anyag mennyiség, amit fel kell dolgozni. Gyerek oldalról meg ott van a kíváncsiság, az igyekezet, a lelkesedés … és az elfáradás. A #nemilyenlovatakartam.
Vannak iskolák, ahol elsőben a betűket nagyban lemozogják; először sétálnak a betű vonalán, akár 5 méteres méretben is, aztán kisebbedik a betűforma, rajzolják homokba, óriási kiterített újságpapírra, majd A4-esre, kisfüzetre, újságfüzetbe hasábokba és végül, amikor már a kisgyerek nagyon érzi a betű formáját, akkor elkezdik kicsiben, részekből felépíteni a betűket.
Kör, álló egyenes, ferde egyenes, vízszintes, hullámvonal…
Igazán ideális az lenne, ha ez a folyamat minden kisiskolás egyéni tempójában zajlana, de nyilvánvaló, hogy ez nem lehetséges. Annyira sokféle habitusú és képességű kisgyerek kerül egy osztályba, hogy óhatatlanul lesznek, akik gyorsabban és lesznek, akik lassabban jutnak el arra a szintre, hogy magabiztosan tudják a félcentire elhelyezni a megfelelő kis írásjeleket, alkatrészeket.
A Magyar Szabvány szerinti írásfüzet a hármas osztással a nálunk használt folyóírás tanulásához tökéletes.
Épp ezért ehhez a vonalrendszerhez igazodtunk a @KarlaLina elsős írás segítő füzet tervezésénél is.
Amit viszont nem tud a szabvány füzet, az az, hogy az elsős kisgyerekeknek egyre kevesebb idejük jut arra, hogy a betűket kigyakorolják. Nem azért, mert sokkal hamarabb kell írni tudniuk. Leginkább azért, mert sokkal több teher, másféle tanulnivaló vagy elfoglaltság jelentkezik már egy mai elsősnél, mint régen.
Épp emiatt a gyerekeknek minden plusz segítséget meg kell adnunk, ami ebben a helyzetben megadható.
A jelenlétünk és figyelmünk mellett meglepően hatékony segítség ez az írás segítő füzet!
Egy időben az írásoktatásban tendencia volt a „pince-földszint-padlás” módszer. :-/
Ennek a lényege, hogy úgy magyarázták el a kicsiknek a betűközép és a le- illetve felnyúló szárak fogalmát, hogy mi megy középre, melyik alkatrész a pincébe, melyik a padlásra.
Lehet, hogy újat mondok, de a gyerekek kábé felének fixen fogalma sincs, mi az a pince vagy padlás. Mert mondjuk nem olyan helyen lakik, vagy sose látott olyat. Életszerűtlen számára az egész. Épp ezért ez neki nem segítség, csak egy újabb fogalomhalmaz, amit társítania kell valamihez, amit ráadásul még csak most próbál elsajátítani. És akkor megint ott vagyunk, hogy csak rátettünk valamit, ahelyett, hogy könnyítettünk volna.
Mi könnyítésképp inkább beszíneztük a sorokat. Nem nagyon, csak annyira, hogy egyértelmű legyen, a legsötétebb árnyalat a betűközép helye, ide jönnek a körök például 😉
A kisgyerek sokkal szebben dolgozik benne és amikor már össze kell kapcsolnia a betűket, nincs sortévesztés!
Szuper, hogy már sok elsős tanító is rájött erre. A gyerekek imádják ezeket a füzeteket, lelkesen használják.
A pedagógusnak kevesebb motiválatlanságból vagy kudarcélményből fakadó problémával kell megküzdenie a kicsiknél, jobban haladnak.
Ilyen máshol nincs!
A füzet a Magyar Szabványnak megfelelő elsős füzet, 80 oldalas, jelentősen vastagabb, mint az elsős füzetek, ezáltal egy füzettel sokkal tovább tud dolgozni a kisgyerek. Remekül követhető benne a folyamatos fejlődés.
Nagyon masszív, fóliázott borítóval, amit nem is kell bekötni!
Sarkai lekerekítettek – pápá, szamárfül!
Szép füzetben a csúnyaírás is szebb, motiváld egy ilyennel a kicsid 🙂
***
Itt kapható! (katt a linkre)
Vélemény, hozzászólás?