FIGYELEM! Újra rendelhető! Katt ide!
Te is menedzser vagy. Az egész családot rendezed, biztosítod nekik nap-mint-nap ami kell.
Hol jobban, hol kevésbé, de állod a sarat.
Jah, hogy ez rohadt fárasztó? Az.
Meg van egy rendesen U-NAL-MAS része is.
Tudom, mire gondolsz. Unalmas naponta X-szer azon agyalni, hogy ki mit egyen, például.
Tegye fel a kezét, akivel még soha nem fordult elő, hogy villámcsapásként érte volna egy „és ma mit eszünk??” kérdés … hm, sejtettem 😉
Nem azért, mert nincs otthon kaja. Vagy esetleg azért – de ez a ritkább. Inkább azért, mert ami otthon van, az uncsi, vagy egymással nem kompatibilis, vagy nem igazán pörget, mert „uramisten, hányszor ettük már ugyanezt az utóbbi időben?”
Mennyire tipikus, hogy benézel a hűtőbe – ami korántsem üres – és csak unottan sóhajtozol?
Aztán kínodban rendelsz inkább valami készételt, vagy irány a bolt.
Néha csak a sarki. De az annyira drága, és nem is izgalmas a kínálata.
Inkább autóval a multiba. Ott meg aztán el vagy veszve! Na nem úgy, nagyon is tudod, hol vagy, épp ezért ha már ott vagy veszel mindent, amit meglátsz, mintha a legközelebbi 3 napos ünnepi világ hétvége közeledne.
A kasszánál kicsit megsuhint, hogy mintha többet vettél volna, mint amit feltétlenül kell, de nem baj, otthon úgyis kidobálod a hűtő felét, majd akkor befér.
Aztán három nap múlva ugyanez. Vagy már holnap. Mert hazafele eszedbe jut, hogy mit nem vettél, ami viszont kellett volna.
Az van, hogy ez egy csúnya mókuskerék. Nem érted, miért vannak ugyanazok a körök, miért nincs időd. Nem érted, miért nem esztek együtt, nyugodtan. … hogy hova tűnik el idő, pénz, miért tankolsz már megint, miért dobálsz ki ennyi ételt és mégis, akkor hogy a fenébe van az, hogy „megintnincsmitenni„.
Nem vagy ezzel egyedül.
Nagyon nem. Annyi területen kell helytállnunk, hogy képtelenek vagyunk mindenkinek mindenét számon tartani, hozzá az összes háztartási dolgot is. Ha hozzáadom, hogy az evés erősen ízlés dolga és akadhatnak egyéb tényezők (mint pl. allergiák), bizony baromi sok dologra kell összpontosítani. És őszintén, mivel nem kell vadásznunk a kajáért, szeretjük a sok megoldandó között ezt az egyet valahogy az agyunk egy hátsó szegletébe küldeni – „úgyis lesz majd valami, amit megehetünk” alapon.
Nem vagyunk varázslók, de a tudatosság, tudatosítás csodákra képes itt is.
Terveztem egy tervezőt 🙂 Akadnak, akik terveznek menüt, nincs ebben semmi extra.
Az extra abban van, hogy ezt olyan formátumba álmodtam meg, amit szívesen használsz majd a konyhádban. Mert praktikus. Meg egyébként szép is.
Abból indultam ki, hogy sokszor a család legtöbb tagja délelőtt szinte biztosan „házon kívül” eszik, így egy négyétkezéses táblázattal elég jól le lehet fedni a napot. Reggeli – ebéd – uzsonna – vacsora.
Egy oldalra egy 4*7-es mátrix került és ebből van 60 db a mappában.
Ebben tudod előre fixálni, hogy nagyságrendileg mit szeretnél a család elé varázsolni, amikor van lehetőségetek együtt – vagy akár részletekben is – enni.
A nagyságrendileg szerintem fontos szó!
(Nem azért csináltam ezt a tervezőt, hogy egy újabb görcsöt idézzek elő … valamit, amihez ragaszkodni kell. Ennek akkor van értelme, ha rugalmasan, de ésszerű határok között kezeled. Például ha a reggeli felvágott, akkor legyen otthon felvágott. Nem javaslom, hogy azt írd, téliszalámi 😀 😀 😀 mert ha a gyerek nem azt akar, akkor buktad a rendszered és frusztrálni fog. De legyen otthon mondjuk sonka, vagy tőlem párizsi is. És akkor az, – de nem műzli, nem tojásrántotta, nem amerikai palacsinta szósszal – érted, akkor nem az. És nem szívatod magad a 6 félével, amit aztán nem esznek. Ezek lehetnek másnap, vagy harmadnap.)
Szóval, nagyságrendileg praktikus írnod azokat az étkezéseket, amik nem igényelnek (nagyon) nagy rákészülést.
Ami viszont igen, azt egészen konkrétan: hétfő/vacsora/tonhalas-salátás szendvics vagy vasárnap/ebéd/minestrone leves, pulykasült, rozmaringos krumpli, uborkasaláta.
Amikor megtervezel egy szakaszt, azt kell előre eldöntened, hogy heti hány nagyobb vásárlást csinálsz. Ehhez képest tervezz előre. Itt pl. heti 2 vásárlós nap van, néha 1. Így sokszor elég 3 napra terveznem.
A menühöz szükséges dolgokra ránézek, hogy vannak-e, ami nincs, azt felírom a bevásárló lista részre (szintén letéphető, szintén 60 lap) Kis trükk; ha csoportosítasz beszerzési helyek szerint, vagy az azonos helyről megvehető dolgokat azonos színnel emeled ki, még jobban megkönnyíted magadnak, hogy világos, átlátható rendszerrel dolgozz.
Amikor már rutinos tervező vagy, simán kapcsolsz egymáshoz dolgokat, hogy csak egy kört kelljen menned.
Naaa, jól hangzik?
És még van egy trükk, igény szerint hóvégi vagy emeltszintű verziónak is nevezhető 😉 – amikor először körülnézel otthon, aztán ahhoz képest tervezel menüt és utóbbihoz bevásárlólistát.
Ezek pofonegyszerűen hangzanak, mégis kevesen csinálják tudatosan. Adok egy eszközt hozzá, használd megelégedéssel!
A prototípusok már elkészültek, teszteltük és szélesebb közönség előtt is levizsgázott a vasárnapi vásáron. Abszolút működik, vehető, rendelhető.
Paraméterek: cca. 217*217 mm, keménytábla, letéphető 60/60 oldalas tömbök, felül dátumozható, igény szerint.
Vélemény, hozzászólás?